TARTÁSI, TAKARMÁNYOZÁSI ALAPISMERETEK
A kedvtelésből tartott díszmadarak többsége a természetben csapatban élő állat, amely napjának jelentős részét a táplálék felkutatásával és tollazatának ápolásával tölti. A legtöbb faj trópusi területekről származik, ahol 10-12 órás nappalok és éjszakák váltják egymást, a páratartalom pedig egész évben vagy időszakosan jóval magasabb, mint a Közép-Európában megszokott. A madárcsapatok naponta több tíz kilométert is megtesznek röpülve a táplálkozásra és pihenésre leginkább alkalmas területek között.
Könnyen belátható, hogy fogságban rendkívül nehéz számukra a természeteshez hasonló környezetet biztosítani. Mivel nem háziasított állatokról van szó, kevéssé tudnak alkalmazkodni az ember által teremtett feltételekhez, ez folyamatos stresszt jelent a számukra, amely végül is az ellenállóképesség csökkenéséhez és viselkedési problémákhoz vezet. Ha ilyen állatokat választunk kedvencnek, nekünk kell alkalmazkodnunk, és a madarak fogságban is meglévő, röpüléssel, a tollazat ápolásával, táplálékkereséssel és szociális interakciókkal kapcsolatos igényeit a lehetőség szerint maximálisan kielégítenünk. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő élettér, a repülési lehetőség biztosítása, nagyobb testű papagájok esetében lehetőleg külső röpde is.
A természetes napfény jót tesz a tollazat állapotának és szükséges a megfelelő D vitamin szintézishez, ez beltérben UV lámpákkal részben pótolható. A trópusi területről származó fajok magas, 60-65%-os páratartalmat igényelnek, ez spricceléssel, fürdetéssel, párásító készülékekkel beállítható.Ülőrudaknak természetes faágakat kell használni, erre legalkalmasabbak a gyümölcsfák, illetve a fűzfa, mert biztosan nem tartalmaznak mérgező vagy irritatív anyagokat. A csiszolt, egyforma vastag farudak vagy műanyag rudak a talpak természetellenes terhelését majd a bőr kisebesedését vagy ízületi problémákat idézhetnek elő.
Mivel zömében társas állatokról van szó, a legtöbb faj kifejezetten igényli, hogy párban vagy kisebb csapatban legyen elhelyezve. A fajtársak jelenlétét a tulajdonos nem tudja pótolni, ez sokszor rosszul értelmezett kötődés, nem megfelelő szocializáció, később viselkedési zavarok kialakulását okozza az egyedül tartott madarakban.A legtöbb kedvtelésből tartott faj napkeltétől napnyugtáig aktív, ez az Egyenlítő közelében nagyjából 12 óra ébrenlétet és ugyanennyi alvást jelent. Lakásban tartva a díszmadarak sokszor alváshiányosak, mert a természetesnél sokkal több mesterséges megvilágítást kapnak. Az alváshiány szintén viselkedési problémákhoz vezet, ezért a biztosítani kell számukra a megfelelő, nyugodt pihenési időt, úgy, hogy a tulajdonos mindennapi tevékenységei ezt lehetőleg ne tudják megzavarni.
Fogságban a madaraknak nem kell megküzdeniük a táplálék megszerzéséért, a természeteshez képest kevesebbet röpülnek, energiaigényük ezért minimális a szabad természetben élő társaikéval összehasonlítva. A legtöbb díszmadár ezért hajlamos az elhízásra, ha folyamatosan van előtte eleség. Ezek az állatok ráadásul kellően intelligensek ahhoz, hogy a kedvenceiket kiválogatva, a többi eleség összetevőt kidobálva rávegyék arra a tulajdonost, hogy az etetőket folyamatosan újra töltse. Az állatkereskedésekben számos, úgynevezett teljes értékű kevert eleség kapható, azonban a madarak ezzel a szelektív táplálkozással el tudják érni azt, hogy tulajdonképpen rendkívül egyoldalúan vesznek magukhoz tápanyagokat. Az eleséget ezért célszerű a madarak testtömegének megfelelően kimérni, vagy magkeverék helyett a válogatást kiküszöbölő pelletált eleséggel etetni.A magkeveréket minden esetben ásványi anyag és vitamin készítményekkel szükséges kiegészíteni. Fajtól függően a száraz eleség mellett változatosan lehet kínálni zöldségeket, gyümölcsöket, szabadban gyűjtött növényeket, de ezeknek a mennyiségét is tudatosan kell adagolni. A legtöbb díszmadár vagy áztatja az ennivalót, vagy könnyen beleürít, esetleg fürdik is az itatójában, ezért az ivóvizet naponta 2 alkalommal javasolt cserélni.
Ezek az intelligens állatok a természetben sok időt fordítanak táplálékkeresésre, ezt fogságban is valamivel ki kell tölteniük. A táplálékkeresés imitálására szolgálhat sokféle játék, papírból, fából, bőrből készült szerkezet vagy ún. eleségkereső, amibe a napi takarmányadagot elosztva a madárnak megfelelő elfoglaltságot lehet nyújtani. A díszmadártartás tehát messze nem merül ki az állatkereskedésben kapható kisméretű szobai kalitka és zacskós magkeverék megvásárlásában, hanem összetett, az adott faj igényeit ismerő tudást és felkészültséget igényel. Különösen igaz ez a nagyobb testű, hosszú életű papagájokra, esetükben a legalább két madár és a hozzájuk tartozó felszerelés beszerzése csak komoly előzetes tervezést és esetleg állatorvossal való konzultációt követően javasolt.