PELLETÁLT TÁPOK ETETÉSE
Díszmadarakat látványos megjelenésük miatt évszázadok óta tartanak fogságban, de valós élettani igényeikről meglepően kevés objektív információ áll rendelkezésre. Természetes eleségükről például csak az élőhelyükön történt tudományos igényű megfigyelésekből, elsősorban elhullott vagy elejtett példányok gyomortartalmának, gyomor-szerkezetének vizsgálata alapján lehetnek elképzeléseink. Valószínű, hogy a kisebb testű fajok fűfélék magjait, míg a közepes vagy nagyobb testű papagájok éretlen gyümölcsök magját és húsát fogyasztják nagyobb mennyiségben, de léteznek speciális táplálkozású díszmadarak is, például a lórik, amelyek főleg nektáron és lágy gyümölcshúson élnek. A különböző fajok jól alkalmazkodtak a saját környezetükben előforduló növényfajok nyújtotta táplálékhoz, tehát attól függően, hogy melyik földrészről származnak, biztosan rendkívül különböző dolgokat fogyasztanak. Mivel ezek a növényi részek nagyrészt ismeretlenek és nem beszerezhetők, fogságban való takarmányozásuk tapasztalati alapokon áll – azaz hosszú idő alatt az állattartók megfigyelték, hogy milyen jellegű etetés mellett maradnak életben, ez vezetett az Európában is termesztett haszonnövények magjainak és gyümölcseinekfelhasználásához. A nagyrészt kölesre, napraforgóra és földimogyoróra alapuló magkeverékek elterjedése azonban nem jelenti azt, hogy ezek megközelítik a madarak valós igényeit, vagy egészségesek a számukra. Ezen szempontokkal kapcsolatos érdeklődés inkább csak az utóbbi évtizedekben alakult ki, ahogy a vadbefogás csökkenésével egyre nagyobb szerepe lett a fogságban való tenyésztésnek. Ezzel párhuzamosan megjelent egy olyan állattartói réteg, amely szeretné, hogy kedvenc madarai minél hosszabb ideig egészséges életet éljenek.
Kiderült, hogy a hagyományos magkeverékek bizonyos tápanyagokból, elsősorban telített zsírsavakból a szükségesnél jóval többet tartalmaznak, míg számos aminosavban, vitaminban és ásványi anyagban szegények. A leggyakrabban etetett gyümölcsök túlzottan cukrosak és savas természetűek. A professzionális tartók, tenyésztők elkezdték kiegészíteni a takarmányt vitamin és ásványi anyag készítményekkel, könnyebben emészthető, főtt összetevőkkel, illetve a természetben gyűjthető növények terméseivel, amelyek összetétele eltér a bolti gyümölcsökétől. Az ilyen, sokszor számos hozzávalóból, frissen készített keverékek már alkalmasnak bizonyultak arra, hogy megfelelő tartási körülmények mellett a madarak fogságban is szaporodjanak. Nem váltak azonban széles körben elérhetővé a mindennapi állattartók számára, mert elkészítésük bonyolult és időigényes. A jelenleg kapható díszmadár eleségek gyártói kétféle módon próbálják ezt leegyszerűsíteni. A hagyományos mageleségek esetén sok különböző összetételű magot, esetleg szárított gyümölcsöt kevernek össze, és adnak hozzá vitamin és ásványi anyag kiegészítőket (ezek általában színes szemcsék a magok között), ezzel megközelítik egy komplex diéta összetételét. A madarak azonban rendkívül hajlamosak a válogatásra, azaz egy vegyes táplálékból sokszor csak a kedvenceiket fogják megenni. Ráadásul kellően intelligensek ahhoz, hogy a többi eleség összetevőt kidobálva rávegyék arra a tulajdonost, hogy az etetőket folyamatosan újra töltse. Azaz egy elméletileg jó minőségű, sok összetevőt tartalmazó magkeverék esetén is el tudják érni, hogy gyakorlatilag folyamatosan 1-2, jellemzően olajos jellegű magot fogyasztanak, elsősorban napraforgót és földimogyorót. A magok ráadásul minden esetben tartalmaznak a felszínükön mikroorganizmusokat – élő anyagról lévén szó, ez természetes jelenség. A nem megfelelő feldolgozás, tárolás során azonban a baktérium és gombaspórák nagy számban jelenhetnek meg a magok felszínén, illetve a rajtuk lévő porban. Ezeket a madarak elfogyasztják, illetve a belélegzik, és egyéb, hajlamosító tényezőkkel, például alacsony páratartalommal vagy kevés mozgással együtt súlyos megbetegedésekhez járulhatnak hozzá.
Ezeket a hátrányokat próbálják kiküszöbölni a pelletált eleségek. Az első pelletált eleségek receptjei úgy készültek, hogy sikeres tenyésztők által otthon készített komplex takarmányokat kémiai analízisnek vetették alá, ezáltal meghatározták a fő tápanyagösszetevőket: a fehérje, szénhidrát, zsír, ásványi-anyag és vitamintartalmat. Ezt követően ugyanezeket az értékeket állították be egy egyszerűsített összetételű, hozzáadott vitamint és ásványi anyagot tartalmazó hőkezelt, darált takarmánykeverékben, amelyet megfelelő formára préselnek, ezáltal megjelenésében olyan lesz, mint a száraz kutya vagy macskatáp. A kétféle megközelítést összehasonlítva tehát a következő megállapításokat tehetjük: A magkeverékek és a pelletált tápok egyformán nagyon különböznek a díszmadarak természetes eleségétől, csak tapasztalati úton tudjuk, hogy alkalmasak a táplálásukra. A pelletált tápok is nagyrészt haszonnövények magjait tartalmazzák, csak ismert tápanyagösszetétellel, ledarálva, hőkezelve, ásványi anyagokat és vitaminokat hozzáadva. A pelletált tápok előnye, hogy megszüntetik a válogatás okozta egyoldalú táplálékfelvételt, és a hőkezelés miatt nem tartalmaznak baktérium és gombaspórákat. A pelletált tápok mellé nem szükséges ásványi anyag és vitamin kiegészítés, mert ezt már hozzáadva tartalmazzák. Egyszerűen tárolhatók, kevésbé károsodnak, és könnyebb őket a madár igényeinek megfelelően adagolni. Elérhetőek belőlük alacsonyabb és magasabb energia és fehérjetartalmú változatok, hízékony, idősebb, vagy éppen tenyésztésben tartott, azaz különböző élettani állapotú madarak részére, ezeket a különbségeket hagyományos módon, pl. csíráztatott magok vagy lágyeleségek hozzáadásával csak nagyobb odafigyeléssel és tapasztalattal lehet elérni.
A pelletált tápok hátránya, hogy a madarak egy része kezdetben nehezen fogadja el őket, azaz egy takarmányváltás a tulajdonos részéről határozottságot és következetességet igényel. A madarak számára az egységes pelletek elfogyasztása kevesebb játékkal, élvezettel jár, de ez eleségkereső játékokkal könnyen izgalmassá tehető, illetve egyes gyártók a pelletek színének, alakjának változtatásával igyekeznek ezt kompenzálni. Összességében elmondható, hogy a madártartók többsége számára, akiknek nincs idejük, lehetőségük komplex otthoni diétákat összeállítani, a pelletált tápok számos előnnyel rendelkeznek. Javaslatunk szerint a madár fajának és élettani állapotának megfelelő pellet mint alaptakarmány adható, ezt lehet kiegészíteni változatosan zöldségekkel, gyümölcsökkel, szabadban gyűjthető növényekkel, és legfeljebb a napi eleség 10-20%-át kitevő maggal, ami lehetőség szerint emberi fogyasztásra szánt minőségű legyen, és inkább csak jutalomfalatként, tréningezésre használjuk.