Tartalom

A nyulak vérzéses betegsége (Rabbit Hemorrhagic Disease)

Oldal | 2017. január 15. 22:59 | 0 hozzászólás

Egy Calici vírus által okozott megbetegedés, amelynek több variánsa is létezik. Ezek közül az 1-es variáns (RHDV-1) okozza a tipikus, vérzéses tüneteket, míg a 2-es variáns (RHDV-2) kevésbé jellegzetes tünet együttest produkál.


 

RHDV-1

A jellegzetes vérzéses betegség 1982-ben ütötte fel a fejét Kínában, és azóta elterjedt az egész világon. Az üregi nyulakat és a házi nyulakat veszélyezteti. Igen agresszív, acut-peracut betegségről van szó, amely a 4-6 hetes kor fölötti nyulakat betegíti csupán meg. A vírus igen fertőző (morbidítás 30-100%). A lappangási idő 1-3 nap. A tünetek: étvágytalanság, orrvérzés, véres hasmenés, véres vizelet, sárgaság (icterus) esetleg láz. A halálozási arány (mortalitás) szintén igen magas, 90%-os. A vírus a máj sejtjeiben szaporodik, majd véralvadási zavarokat okoz, Vérzések alakulnak ki a tüdőben, vesékben és a kisebb erekben.

Az RHDV-1-es bejelentési kötelezettség alá tartozó megbetegedés. A gyanús körülmények között elpusztult nyulakból laboratóriumi vizsgálattal mutatják ki a vírust.

Az RHDV-1-es vírus ellen hazánkban számos védőoltás létezik (Pestorin mormyx, MyxoRHD stb stb)


 

RHDV-2

A vérzéses betegség eme új variánsa 2010-ben Franciaországban ütötte fel a fejét először. Azóta Európa nagy részére –így Magyarországra is- eljutott. A vírus nem csak az üregi és házi nyulakat, hanem a mezei nyulakat is veszélyezteti, valamint a 4 hétnél fiatalabb nyulak sincsenek biztonságban. A vírus azonban kevésbé virulens (fertőző): a nyulak mintegy 5-70%-a fertőződik meg (átlagban 20%). A fertőzött nyulak jellegtelen tüneteket mutatnak: savós orrfolyás, étvágytalanság, hasmenés, esetleg sárgaság, így aztán a diagnosztizálás igen nehézkes. A fertőzött nyulak egy része képes átvészelni az ezen variáns által okozott betegséget. A lappangási idő 3-9 nap (átlagban 5)

Az RHDV-2es vírus akár csak az RHDV-1-es, bejelentési kötelezettség alá tartozik. Kimutatása szintén laboratóriumi körülmények között lehetséges.

Egyenlőre az RHDV-2es vírus ellen hazánkban nincsen elérhető vakcina.

Mit tehetünk, hogy megelőzzük a vírus terjedését?

A vírus mindkét variánsa nehezen pusztítható el. Az úgynevezett „ragály fogó tárgyakon” hetekig életben marad. A 60C-nál magasabb hőmérsékleten is percekig túlél. Az RHD ellen nincsen célzott gyógykezelés. A fertőzött nyulak támogató kezelése megkísérelhető, de az egyetlen biztos megoldást a megelőzés jelenti védőoltás formájában. Amennyiben nyulunk a fenti tünetek valamelyikében pusztul el, célszerű állatorvosunk segítségét kérni, és laboratóriumi vizsgálatot kérni. Különösen akkor, ha több nyulat tartunk otthon.

Mit tehetek, ha a nyulam RHDV-1 vagy RHDV-2-es betegségben pusztult el?

Mindenképpen karantén idő (90 nap) betartása és a nyúl ketrec valamint egyéb ragályfogó tárgyak fertőtlenítése után fogadjunk csak örökbe új nyuszit.

 

 

Nyulak ivartalanítása az Exo-Pet-ben

Oldal | 2016. január 18. 15:59 | 0 hozzászólás

Rendelőnk időpont egyeztetés alapján dolgozik, így, amennyiben minket választ, időpontot kell egyeztetni. A műtéteket délelőtt  végezzük, ennek az az előnye, hogy még aznap este hazamehet az állatka. Érkezés általában reggel 8 órára történik. Rövid vizsgálatot  és adategyeztetést követően, átvesszük az állatot, és megkezdődik a műtétre való előkészítése.

A beavatkozás menete bak nyulak esetében:

Előzetes vizsgálat után megkapja a nyugtató-fájdalomcsillapító koktélt, amelynek beadását követően kb. 15 perc múlva először csak oxigént lélegeztetünk be vele egy altató dobozban, majd isofluran gázt hozzákeverve elaltatjuk. A műtéti területről a szőrt leborotváljuk, a bőrt lefertőtlenítjük, majd a herék elülső pólusánál levő 2 apró seben keresztül eltávolítjuk ezeket. A lekötések során felszívódó fonalat használunk, így később nincsen szükség varratszedésre. A műtét során infúziót, fájdalomcsillapítót és bélmozgató injekciót szoktunk még adagolni

A beavatkozás menete nőstény nyulaknál:

Előzetes vizsgálat után megkapja a nyugtató-fájdalomcsillapító koktélt, amelynek beadását követően kb. 15 perc múlva először csak oxigént lélegeztetünk be vele egy altató dobozban, majd isofluran gázt hozzákeverve elaltatjuk. A műtéti területről a szőrt leborotváljuk, a bőrt lefertőtlenítjük, majd hason kialakított seben keresztül eltávolítjuk a petefészkeket és a méhet. A hasfalat a bőr alatti kötőszövetet és a bőrt rétegesen zárjuk. A műtét során infúziót, fájdalomcsillapítót és bélmozgató injekciót szoktunk még adagolni.

A műtét után:

A nyuszik ébredő dobozokba kerülnek, ahol kényelmesen, szem előtt ébredeznek (amelyik nyúlnál szükséges, ott melegítő párnát alkalmazunk). Amikor az állat teljesen felébredt, akkor telefonon értesítjük Gazdáját, és megbeszéljük, mikor mehet haza az állat.



Az ébredést követően fontos, hogy a nyúl mielőbb egyen, amennyiben ez nem történik meg, fecskendőből meg szoktuk őket etetni, csak ezután engedjük őket haza.

Otthoni teendők:

-Megfigyelni, hogy a nyúl eszik, iszik, bélsarat ürít
-Amennyiben nem eszik, fecskendős táplálás szükséges lehet a műtétet követő első pár napban
- Otthon szájon át fájdalom csillapító adagolás is szükséges, amit a hazavitelkor adunk oda.
-Varratszedés nem szükséges.
-A műtéti sebet naponta ellenőrizni kell
-Gallért a nyulaknál amikor csak lehet nem alkalmazunk. Azzal a technikával amellyel dolgozunk, a nyulak nem szokták sebeiket nyalni, szétrágni.
-Bármilyen furcsa elváltozás, viselkedés esetén azonnali konzultáció javasolt

Jelenleg nincs akciónk

Oldal | 2015. június 23. 16:06 | 0 hozzászólás

Jelenleg nincsen aktuális akciónk

SZÍVFÉRGESSÉG KUTYÁKBAN, MACSKÁKBAN ÉS VADÁSZGÖRÉNYEKBEN

Oldal | 2015. március 10. 13:47 | 0 hozzászólás

SZÍVFÉRGESSÉG KUTYÁKBAN, MACSKÁKBAN ÉS VADÁSZGÖRÉNYEKBEN

 

Mi is a szívférgesség?

A szívférgesség egy súlyos, sokszor halálos kimenetelű, élősködők által okozott megbetegedés, amely már hazánkban is terjedőben van. Az ún. szívférgek (Dirofilaria immitis) okozzák, amelyek a beteg állatok tüdejében, szívében, valamint az ezekhez kapcsolódó nagyerekben élnek, súlyos tüdőbetegséget, szívelégtelenséget és egyéb szervek károsodását okozva.

A szívférgesség kedvenceink közül a kutyákat, macskákat és a vadászgörényeket érinti. Ritkán emberekben is előfordul kevésbé súlyos tüneteket okozva.

A vadon élő húsevők és a kóbor kutyák is ki vannak téve a fertőzésnek, a települések környezetében így fontos fertőzési forrásnak tekinthetőek.

 

Szívférgesség kutyákban

A kutya a szívférgesség természetes gazdája, ami azt jelenti, hogy a benne élő szívféreg lárvák képesek felnőtt férgekké érni és utódokat létrehozni. Amennyiben a fertőzés kezeletlenül marad, a férgek száma folyamatosan nő, akár több száz is lehet. A férgek jelenléte visszafordíthatatlan károsodást okoz a szívben, a tüdőben és a verőerekben. Ennek köszönhetően a fertőzés egészségkárosító hatása az élősködők elpusztítása után is fennmarad. Az előzőekből következik, hogy a szívférgesség elleni védekezés legfontosabb lépése a megelőzés, valamint, ha a fertőzés már fennáll, a mielőbbi kezelés.

 

Szívférgesség macskákban

A macskák szívférgessége nagyban eltér a kutyákétól. A macska a szívféreg ún. atipikus gazdája, aminek következtében a férgek fejlődési alakjai a legtöbb esetben elpusztulnak még azelőtt, hogy ivarérett férgekké válnának. A szívférges cicákban általában 1-3 darab felnőtt féreg van jelen, de sok fertőzött cica szervezetében egyáltalán nincs felnőtt féreg, így a szívférgesség macskákban sokszor nem kerül diagnosztizálásra. Épp ezért fontos tudni arról, hogy macskában akár a lárvák is tudnak súlyos légzőszervi megbetegedést okozni.

Mivel a macskák nem valódi gazdái a szívférgességnek, így náluk gyakrabban fordul elő a férgek más szervekbe vándorlása, mint kutyákban, így a tünetek is szerteágazóak lehetnek.

A kutyákban a felnőtt férgek elpusztítására alkalmas készítmény nem alkalmazható macskákban, így a fentieket is figyelembe véve cicáknál kifejezetten fontos a fertőzés megelőzése.

 

Hogyan történik a szívféreg fertőzés átvitele egyik állatról a másikra?

A szúnyogok fontos szerepet játszanak a szívférgek fejlődési ciklusában. A fertőzött kutyában vagy vadon élő húsevőben élő felnőtt nőstény férgek mikroszkopikus méretű újszülött lárvákat, ún. mikrofiláriákat hoznak létre, amelyek a gazdaállat vérében keringenek. Amikor a szúnyog vért szív egy fertőzött állatból, ezeket az apró lárvákat is felszívja.

A szúnyog szervezetében fejlődési ciklusuk folytatódik, és 10-14 nap alatt ún. fertőző lárvává alakulnak. Amikor ez a szúnyog újra vért szív egy másik kutyán, macskán vagy vadállaton, ezeket a fertőzőképes lárvákat az állat bőrére pottyantja, amelyek a szúrási csatornán át jutnak be új gazdájukba.

Ebben az új gazdában kb. 6 hónap alatt érnek felnőtt szívférgekké, amennyiben a gazda immunrendszere nem semmisíti meg őket. A felnőtt férgek kutyában általában 5-7 (!) évig, macskában 2-3 évig élnek.

A férgek hosszú életkora teszi lehetővé, hogy megelőzés nélkül szezonról szezonra növekedjen a férgek száma az adott gazdaállatban

 

Melyek a szívférgesség tünetei kutyákban?

A fertőzés kezdeti stádiuma tünetmentes vagy enyhe tüneteket okoz. Minél régebbi a fertőzés (vagyis nagyobb számú a jelenlévő élősködő), annál nagyobb az esélye a tünetek megjelenésének. Az aktív vagy súlyosan fertőzött, esetleg más betegségben szenvedő kutyákban súlyos tünetek is megjelenhetnek.

Jellemző tünetek a folyamatosan fennálló köhögés, fáradékonyság (akár kis mértékű testmozgástól), csökkent étvágy, fogyás. Ahogy a betegség előrehaladottabbá válik, szívelégtelenség is kialakulhat, ez sokszor a has megnövekedését okozó ún. hasvízkórral jár. Ha nagyszámú szívféreg van jelen egy kutyában, ezek akár el is zárhatják a véráram útját, így hirtelen keringési összeomláshoz és a vörösvérsejtek széteséséhez is vezethet. Ezen súlyos szövődmény jelei a hirtelen fellépő nehezített légzés, halvány szájnyálkahártya, sötét színű, véres vagy kávészínű vizelet. A férgek sürgős eltávolítása nélkül ezt a legtöbb kutya nem éli túl.

 

Melyek a szívférgesség tünetei macskákban?

A szívférgesség tünetei macskákban nagyon enyhék vagy nagyon súlyosak lehetnek.

Jellemző tünetek a köhögés, asztmaszerű rohamok, vissza-visszatérő hányás; étvágytalanság, fogyás. Elvétve megfigyelhető lehet a mozgás nehezítettsége, ájulás vagy görcsök megjelenése, esetleg a hasban folyadék felhalmozódása.

Sajnos sokszor csak a hirtelen ájulás, hirtelen bekövetkezett elhalálozás lehet az egyetlen tünet.

 

Melyek a szívférgesség tünetei vadászgörényben?

Vadászgörényekben a szívférgesség ritkán fordul elő, megjelenése a kutyákéhoz hasonló. Bennük akár egy darab felnőtt féreg is súlyos keringési és légzőszervi tüneteket okozhat. Emellett komoly tünetekhez vezethetnek a vérárammal tovasodródó leszakadt féregdarabok is, amelyek a tüdőben megakadva annak károsodását okozzák.

A tünetek a következők: levertség, fáradékonyság, nyitott szájjal, ill. kapkodva történő légvétel, halvány vagy szürkés árnyalatú szájnyálkahártya, köhögés.

 

Szívférgek előfordulása emberekben

Általában a bőr alatti kötőszövetben találhatóak, ahol apró csomókat hoznak létre. Általában a fej és a felsőtest (nyak, felső végtagok, mellkas) bőrében, illetve a szemben lokalizálódnak. Belső szervekben ritkán találhatóak meg.

 

Mennyire van kitéve házi kedvencünk a fertőzésnek?

Sajnos hazánkban nincsenek teljesen egyértelmű adatok a szívférgesség előfordulásáról, de az egyértelműen elmondható, hogy folyamatosan terjedő betegségről van szó. Az ország keleti feléről származik a legtöbb bejelentett eset. Budapesten fertőződött házi kedvencről egyenlőre nincs hír.

A fertőzésnek leginkább kitett kedvencek a nedves, erdős területekre, illetve a keleti országrészbe kiránduló vagy ott élő kutyák. A keleti országrészből származó rossz állapotú, mentett kutyusok körében találták a hazai kollégák a legtöbb szívférgességgel fertőzött beteget.

Külföldre kiránduló kedvenceink nagyobb mértékben vannak kitéve a fertőzésnek, ha Dél-Európába utaztatjuk őket, mivel ott az éghajlati sajátosságok méginkább kedveznek a szívférgesség terjedésének.

Amerikában, ahol a szívférgesség már jó ideje mindennapos állategészségügyi probléma, időről időre frissített térképek állnak rendelkezésre az egyes területek fertőzöttségét tekintve, sajnos Európában még nincsenek ilyen naprakész adatok.

 

Mit kell tudnia egy gazdinak a szívférgesség szűréssel kapcsolatban?

A szívférgesség egy súlyos, fokozatosan romló állapottal járó betegség. Minél előbb derül rá fény, annál jobb a gyógyulási esélye az érintett állatnak. Kevés olyan korai jele van a fertőzöttségnek (ha van egyáltalán), amely állatorvosi segítséggel kimutatható. Ehhez vérmintára van szükség, és a vérben jelenlevő mikroszkópikus lárvákat vagy a felnőtt férgekről leváló apró fehérjerészeket tudja kimutatni.

Rendelőnkben végzünk helyben értékelhető a felnőtt nőstény férgeket kimutató gyorstesztet, míg partner laborunkban lehetőség van a mikroszkópikus lárvákat kimutató legmegbízhatóbb, ún. Knott-teszt, valamint további tesztek elvégzésére is.

 

Mikor kell a szívférgesség szűrést elvégeztetni?

Mivel hazánkban nem ismerjük pontosan a fertőzöttség mértékét, a külföldi ajánlások figyelembe vételével határozzuk meg a szűrés gyakoriságát és módját.

Bonyolítja a szűrési eredmények értékelését, hogy hazánkban egy rokon faj, a Dirofilaria repens, az ún. bőrférgesség kórokozója is jelen van, de létezik a kétféle fertőzés elkülönítésére kifejlesztett speciális teszt is. (A bonyodalmat a 2 faj fertőző lárváinak hasonlósága okozza.)

 

Kutyánál, macskánál és vadászgörénynél a szűrés eltérő módon és időben történik.

 

Kutyáknál:

minden kutyát évente érdemes szűrni a fertőző lárvák és a felnőtt férgek vérbeli jelenlétére

 

  • 7 hónap alatti kölyköknél szűrés nélkül is el lehet kezdeni a megelőző kezelést (mivel legalább 6 hónap kell a kimutathatósághoz). 6 hónappal az első preventív kezelést követően szükséges először tesztelni, majd ezt 6 hónap múlva ismételni. Ha ez negatív, akkor évente szükséges újra ismételni a szűrést.
  • A kölykökhöz hasonlóan kell eljárni a korábban szívférgesség megelőzésben részt nem vevő kutyáknál, tehát 6 hónapos időközzel kétszer kell őket szűrni, majd ezt követően évente
  • Ha kimaradt egy ideig a megelőző kezelés, azonnal kell tesztelni, majd 6 hónap múlva ismételni, ezt követően pedig évente

 

Az évente történő szűrésre azért van szükség, hogy lássuk, hogy az általunk alkalmazott megelőző kezelés valóban hatékony-e az adott állatnál. A megelőzésre alkalmazott készítmények nagyon hatékonyak, de még így sem zárható ki 100%-ban a fertőzés veszélye. Amennyiben akár csak 1 adagnyi megelőző gyógyszer kimarad, kedvencünk megfertőződhet. Azt sem lehet teljes mértékben kizárni, hogy kedvencünk esetleg kiköpte a tablettát, vagy lenyalogatta magáról a bőrre csepegtetett készítmény egy részét.

Mivel a kezeletlen fertőzés súlyos megbetegedéshez vezethet, a szűrésre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy mielőbb kiderüljön, ha kedvencünk esetleg szívféreggel fertőzött.

 

Macskáknál

a szívférgesség  kimutatása jóval nehezebb a kutyákhoz képest, mivel a macskákban kisebb az esélye a felnőtt férgek jelenlétének. A fertőző lárvák is ritkán jelennek meg a vérben. Tünetek esetén olyan kiegészítő vizsgálatok, mint szív ultrahang és mellkas röntgen készítése is része a szűrésnek.

 

Vadászgörényekben

is hasonló nehézségei vannak a fertőzöttség kimutatásának a férgek kis száma miatt, illetve a fertőző lárvák is kb. csak az esetek 50%-ában vannak jelen a vérben. A diagnózis felállításában náluk is nagy szerepe van a mellkasröntgennek és a szív ultrahangnak.

 

Mi történik, ha a kutyám szívférgesség teszt eredménye pozitív?

Senki nem szeretné, hogy a kutyája szívférges legyen, de a jó hír az, hogy az időben felismert fertőzés kezelhető. Tüneteket mutató kutyánál az első cél az, hogy a kutyus állapota stabilizálva legyen, majd ezt követően igyekszünk elpusztítani a felnőtt férgeket és fejlődési alakokat a lehető legkevesebb mellékhatás jelentkezése mellett.

 

A soron következő lépések, ha a szívférgesség teszt eredménye pozitív:

 

  • A pozitív (felnőtt féreg kimutatására alkalmas) gyorsteszt eredményt meg kell erősíteni egy más típusú, általában referencia laborban végzett teszttel, mert néha előfordulnak fals pozitív eredmények. Az ismétlésre azért van szükség, mert a szívférgesség kezelése nagyon kockázatos és drága, tehát a lehető legbiztosabban tudnunk kell, hogy valóban ezzel a betegséggel állunk-e szemben.
  • Mozgáskorlátozni kell a kutyát rögtön a diagnózis kimondását követően, még akkor is, ha nagyon aktív kutyusról van szó… Sajnos a fizikai aktivitás megnöveli az esélyét annak, hogy a férgek súlyos kárt tegyenek a tüdő és a szív szöveteiben. Minél súlyosabbak a fennálló tünetek, annál komolyabb mozgáskorlátozásra van szükség.
  • A következő lépés a kutya állapotának stabilizálása. Ez a tünetek súlyosságától függően akár hónapokig is eltarthat.
  • Ezután történhet a kezelés megkezdése. Amennyiben a kezelő állatorvos úgy ítéli meg, hogy a kutya állapota elég stabil ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni a felnőtt férgek elleni kezelést, egy több lépcsős kezelési protokollt fog javasolni. A tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató kutyáknak nagyon jó esélye van a gyógyulásra. A súlyosabb tüneteket mutató kutyáknál is van esély a sikeres kezelésre, de itt a kezeléssel járó komplikációknak előfordulásának sajnos nagyobb az esélye. A féreg fertőzöttség mértéke nem mindig korrelál a tünetek súlyosságával, így előfordulhat, hogy a nagy mennyiségű féreggel fertőzött kutyának is alig van tünete a fertőzés korábbi stádiumában.
  • A kezelés eredményének követésére ennek befejezése után 6 hónappal a szűrés ismétlése, majd folyamatos megelőző kezelés a kutya egész életén keresztül, egész évben

 

Mi történik, ha a cicám szívféreg szűrésének eredménye pozitív?

Macskákban a szívférgesség lefolyása, és ezért a kezelése is máshogy zajlik, mint ahogy az a kutyáknál történik. Mivel a macska nem az ideális gazdaállata a szívférgeknek, a fertőzések egy része – az immunrendszernek hála - magától megszűnik, bár ez a fertőzés bizonyos károsodásokat hagyhat hátra a cicák légutaiban. A keringési rendszerbe került férgek is okozhatnak tüneteket, ilyenek a köhögés, zihálás, nehezített légzés. A szívférgek a cicák testének más részeire is elvándorolhatnak, leginkább az agyba, a gerincvelőbe és a szembe, itt okozva a szervekre jellemzően különböző tüneteket.

Amennyiben a felnőtt szívférgek elpusztulnak a cica szervezetében, ennek súlyos komplikációi lehetnek, például súlyos tüdőgyulladás, tüdőembólia

 

Amit várhatunk, ha cicánk pozitív eredményével szembesülünk:

  • Pontos diagnózis. Legtöbbször a cicákban 1-2 felnőtt féreg található, amely nehezíti a diagnózist, azonban a cica méretéhez képest ez a kis mennyiségű féreg is súlyos tüneteket tud okozni. A fertőzöttség kimutatáshoz sokszor nem elegendőek a már ismert tesztek, ezért sokszor mellkasröntgent, szív ultrahangot, esetleg részletes vérkép vizsgálatot is szükséges végezni.
  • Kezelés. Sajnos a kutyákban használt gyógyszer macskákon nem alkalmazható, így csak támogató és tüneti jellegű kezelés alkalmazására van lehetőség, akár kórházi körülmények között. A cél a macska stabilizálása és egy hosszú távú kezelési terv meghatározása.
  • Az állapot követése. Ahogy már korábban is írtuk, a macskák maguktól meg tudnak szabadulni a felnőtt férgektől, de az ezek által okozott károsodás már nem minden esetben fordítható vissza. Amennyiben a cicának nincsenek légúti tünetei annak ellenére, hogy tüdejében férgeket találtak, a mellkas röntgent 6-12 havonta javasolt ismételni. Ha enyhe tünetei vannak, kis adagban adott szteroid hatású gyógyszerekkel csökkenthetőek a férgek által okozott gyulladásos tünetek.
  • A megelőző kezelés fenntartása.

 

Vadászgörények kezelési protokolljáról jóval kevesebb pontos információ érhető el, de jó hír, hogy náluk alkalmazható a kutyákban használt, a felnőtt férgek elpusztítására alkalmas készítmény is. Kis testméretük miatt bizonyos szövődményekre hajlamosabbak, mint a kutyák, így a tüneti és támogató kezelésnek ugyanúgy nagy szerepe van, mint a macskák szívférgességének kezelésénél.

Megelőzésre a vadászgörényeknek is ugyanúgy egész éven keresztül szükségük van, mint a kutyáknak és macskáknak.

 

 

Dr. Csikós Katalin

 

forrás: American Heartworm Society, Association of Exotic Mammal Veterinarians

 

A védekezés és szűrés mikéntjéről az Exo-Pet Állatgyógyászati Centrumban kérhetnek további felvilágosítást.

 

Nyitvatartás

Oldal | 2015. január 26. 19:05 | 0 hozzászólás

1135 Budapest, Jász utca 46.

+36 30 422 49 64

Nyitva tartás

Időpont-egyeztetés alapján!

Hétfő, Kedd, Péntek:    
8:00 - 19:00

Szerda
08:00 - 19:00

Csütörtök:    
09:00 - 19:00

Szombat:    kizárólag sürgősségi betegek ellátása
14:00 - 17:00